Az első magyar kamionversenyt, a Hungarocamion Truck GP-t, 1987. május 16-17-én rendezték meg a Hungaroringen. A Hungarocamion ebben névadó szponzorként és főrendezőként meghatározó szerepet vállalt.
A vállalat kapcsolata az autósport tál akkor kezdődött, amikor létrehozták a Hungarocamion ASE-t, hogy a versenyzéshez magukban tehetséget érző hungarocamionosok hódolhassanak szenvedélyüknek. Később fontolóra vették, hogy két, a sivatagi viadalra felkészített Rába kamionnal és a vállalat állományából kiválasztott "sofőr-versenyzőkkel" elindulnak a Párizs-Dakaron. Ezt csakhamar elvetették, amikor az 1985-től létező kamion EB-ről hallottak. (Gondolom ebben azért a cseh LIAZ azóta is tartó dakaros karrierje is nyomott a KGST-latban...)

Miután a Hungarocamion megkapta az EB futam rendezésének jogát, többeket nyugat-európai tanulmányútra küldtek, hogy felkészüljenek a verseny lebonyolítására. Itthon pedig elkezdődött a versenykamionok felkészítése és a versenyzők kiválasztása. Négy típust szemeltek ki : Mercedes 1933, Volvo F12, Renault R310 és Rába S16. Ezek közül a Mercdesre képviselte a vállalatot a teljes Európa bajnoki sorozaton a 75-szeres válogatott, 6-szoros magyar bajnok egykori jégkorongozóval, Krasznai Jánossal (fradista beceneve "Kvaszics"), mint céges selejtező versenyek győztesével a kormány mögött. Rá talán minden autósport-rajongó emlékezik. De voltak többen, akik csak az 1987-es versenyen állhattak rajthoz - vagy tartalékként még ott sem.

Az  első magyar kamionversenyzők már anyagi áldozatot is vállaltak azért, hogy a májusi viadalon indulhassanak, mert őket kivették az eredeti munkakörükből, hogy semmi mással ne foglalkozzanak csak a versenyre felkészített kamionokkal és az edzésekkel. (Ez azt jelentette, hogy nem volt konvertibilis napidíj, és minden, ami miatt a kamionosok a késő Kádár-kor császárai voltak.)

"Goike György 38 éves kamionsofőr nem tartozott azok közé akiknek a versenyt, a felkészülés hónapjait el kellett titkolniuk feleségük elől. Családja hozzászokott már az izgalmak hoz, hiszen a volán esti autó versenyzője volt 1968 és 1975 között. Igaz, hogy a rali más, mint a kamion versenyzés.
– Mindvégig az járt a fejemben, hogy elsőnek kell célba érni – mondta.
Bár ez nem sikerült Goike Györgynek, de bizonyára ez az ön gerjesztés segített abban, hogy bekerült a legjobb hat közé. Na és a technikás vezetési stílus! Hiszen a válogatásnál nemcsak az idő eredményeket, hanem ezt is figyelembe vették.
Balárdi Gyula 19 éve dolgozik a Hungarocamionnál. Szerelőként kezdte, de két év után a mentőszolgálat darus kocsi ilyen teljesít szolgálatot. Az így szerzett tapasztalatokat a versenyzés közben is tudja hasznosítani, annál is inkább, mert a résztvevők kamionok műszaki felkészítését maguk a versenyzők végzik. Ő sem teljesen kezdő a technikai sportok tekintetében. Kilenc éven keresztül a BHSE túra motoros és gyorsasági versenyzője volt.
Burkus Zsolt többek egy ha egybehangzó véleménye szerint ösztönös tehetség. Pedig alig egy éves igazi kamionos múltra tekinthet vissza. Sokáig adminisztratív munkakörben, a fuvarszervezésen szolgálta Hungarocamiont.
– Nem gondoltam volna, hogy bekerülök az első hat közé. Most már bevallhatom, hogy eredetileg azért indultam, hogy életemben legalább egyszer végig mehessek a Hungaroringen. Végig úgy éreztem, hogy ügyetlenül és iszonyatosan lassan hajtók.
Sz. Dinnyés László azok közé tartozik, akiknek már az édesapja is kamionsofőrként dolgozott. Jelenleg a hazai utakat járja. Bár a magyar útviszonyok változatosság egyesek szerint nem akármilyen iskola egy jövendőbeli kamion versenyzők számára.
Vírbling János először megpróbált eltitkolni a felesége elől, hogy benevezett a versenyre azután egy újságcikk után beismerő vallomás kellett tennie. Hobbija egyébként eddig nem az autóversenyzés volt, bár egyszer 126-os kis Polski Fiatjával benevezett egy hétvégi ügyességi versenyre.
Krasznai János a selejtező győztese hosszú évek óta álmodozott arról, hogy egyszer versenyezhessen. 36 éves koráig a kamion versenyzés lehetőségét egyre bizonyosabbnak látszott, hogy az álom csak álom marad.
– Videón elemeztem hasonló versenyeket és rájöttem, hogy a kanyar vételi technika sebességnél is fontosabb lehet. Itt lehet ugyanis a legtöbb időt elveszíteni. Bíztam a győzelemben, nemcsak részt venni de mindenképpen nyerni akartam.
Az eddigi „próba futamok" eredmények alapján kiderült hogy Krasznai János az aki a Hungarocamion színeit képviseli az EB futamokon, még Balárdi Gyula, Goike György és Dinyés László a magyar futamon indul, ahol Virbling János és Bukus Zsolt a csapat tartaléka." (Részlet az 1987-es futam műsorfüzetének "Kiválasztottak" című írásából.)

A hungaroringi futam előtt a traktorokat is fel kellett készíteni. Ekkor igencsak meg volt kötve a fejlesztők keze, hiszen sem a szabályok, sem pedig a konvertibilis devizagazdálkodás szigorú szabályai nem tették lehetővé, hogy elszabaduljanak a költségek. Az itthoni - sufni - fejlesztések a Rába vontatók hátsó hídjának a jobb végáttételű trolibusz-hídra cserélésében, vagy éppen az adagolók pontosabb - egy "maszek" adagolós által elvégzett - beállításában merültek ki. (A később bevezetésre kerülő, a fékek hűtését szolgáló vizet személyautók ablaktörlőmotorjai által hajtott szivattyúk spriccelték a fékdobokra) A tesztekre a Csákvár melletti volt repülőtéren, illetve az M3-as autópálya akkor meglevő szakaszain került sor, ahol időnként egy-egy nyerges vontató jelentős sebességkülönbséggel megelőzte őket.