Egyes vállatok óriási összeget képesek fizetni néhány négyzetcentiméter felületért egy-egy sportverseny legjelentéktelenebb résztvevőjének is, ha annak gazdaságilag értelmét látják. Az autósport reklámértéke nagy, erre pedig évtizedekkel korábban rájöttek a marketingesek.

Az ilyen érdekkapcsolatokból rengeteg olyan született, melyeket nehezen feledünk. Ilyenek voltak például a John Player Special cigarettamárka fekete-arany színeivel emlékezetessé lett 70-es évekbeli Formula–1-es Lotusok, Tommi Makkinen legendás, Marlboro-feliratokkal tarkított mitsuja, vagy akár a Martini Racing színvilága. Ezek az idő múlásával ikonikussá lettek. Vannak továbbá olyan párosítások is, melyek nem egy aranykorszak, egy sikersztori miatt maradnak meg az emlékezetünkben.

Az Egyesült Államokban az európaitól némileg eltérő szponzor-kultúra alakult ki az autósportban. Szabályozzák ugyan a reklámozókat, de a szereplők és a határok mások. Budweiser, Burger King, Tide, Fuzzy's Ultra Premium Vodka – csak néhány példa a amerikai élversenyzők mecénásaiból. Nem véletlen, hogy épp a legnépszerűbb sorozatban, a NASCAR-ban volt látható az autósport történetének egyik legextrémebb szponzormatricája. A Pfizer gyógyszergyártó – nem sokkal Viagra nevű potencianövelő termékének piacra dobása után – 2000-ben került be a sorozat támogatói közé. A 2000-es szezonban Mike Bliss, majd 2001 és 2005 között Mark Martin autóján virított a kis kék pirula képe és a termék neve; utóbbi versenyzőt háromszor intette le így elsőként a kockás zászló. Persze semmi kivetnivaló nem lenne az egészben: ha nem áll fel, akkor nem áll fel – természetes velejárója a férfiéletnek, nincs ebben szégyellni való. Mégis egy olyan, prűdségére büszke, azt sokszor igazoló országban, mint az USA, meglepő egy ilyesféle szponzoráció.

Vannak – és minden bizonnyal mindig is lesznek olyan – szponzorok, akiket utólag letagad az ember. Szűk két évvel a Williams Formula–1-es istálló alapítása után, Frank Williamst összehozta a sors Szaúd-Arábia egyik legtehetősebb családjával, a Bin Laden famíliával. Az al-Kaida-vezérként az egész világon ismertté lett Oszáma bin Ládenhez köthető cégek – így az Albilad olajtársaság és a Saudia Airlines légitársaság – komoly összegeket áldoztak cserébe a reklámfelületért az FW07-esen. A később sikert sikerre halmozó Williams tulajdonképpen ennek az üzletnek köszönhette kezdeti sikereit. Érdekes, hogy a csapat múzeumában kiállított autón – a szponzormatricákkal ellentétben – ma már nem látható a Bin Laden-felirat. Az állítólag 2001-ig még rajta volt, majd eltűnt.

Első a biztonság! – mondanánk ma a Formula–1-gyel kapcsolatban. 1976-ban azonban egészen más aspektusban került elő ez a gondolat. Ugyancsak a világbajnokságon esett meg ez, az előzőnél valamelyest mókásabb emlékezetű történet, amely a rövid életű és sikertelen Surtees istállóval esett meg. Az 1975-ös szezonban a csapat már a túlélésért küzdött. Egyetlen versenyzőjük, John Watson pont nélkül zárt a gyenge autóval, és az év végén ott is hagyta őket a Penske üléséért. A Surteest végül a Durex óvszergyártó cég mentette meg a csődtől, amely a '76-os idényben a csapat főszponzora lett. Bár sikeresek nem lettek, a TS19-es a későbbi világbajnok Alan Jones kezei között háromszor végzett pontszerzőként. Nemrég, hacsak rövid időre is, de azt hihettük: a Durex visszatér az autósportba. Április 1-jén a HRT istálló kiadott egy hírt, miszerint a csapat új főszponzora a világ egyik vezető óvszergyártója lesz. A hírrel együtt felkerült az internetre több fotó, melyen a pilóták láthatóak, egy-egy óvszeres dobozon. Persze hamar kiderült, hogy mindez csak áprilisi tréfa.

Pacifistaként vallom, hogy a háború értelmetlen, és ahogy a Bin Laden családnak, úgy semmilyen katonai szervezetnek nincs helye a sportban. Az USA-ban ezt némileg másként gondolják, legalábbis a nemzeti hadsereg népszerűsítésére, illetve a toborzásra szánt keret szétosztói mindenképp. Az amerikai adófizetők pénzéből fizetett felület 2003-ban jelent meg először a NASCAR-ban, majd a hadsereg 2009-ben Ryan Newman főszponzora lett, aki eddig három futamgyőzelemmel hálálta meg a bizalmat és az ezzel járó dollármilliókat. A világ másik felén szolgáló katonáknak nyilván jó időtöltés lehet egy, a sajátjukénak érzett csapatnak szorítani az egyik legamerikaibb sportban, de a kérdés az, hogy helye van-e a hadügynek az autósportban? Nem kevés amerikai fórumon folyik erről vita évek óta; ki az eltékozolt adódollárjait sajnálva, ki a morális érzékenységére hivatkozva emeli fel a szavát a sereg csapata ellen.

Noha nem közvetlen erről szól, mégis jó példa minderre a South Park nevű animációs sorozat Csóró és hülye című epizódja (nézd meg itt), melyben az egyik főszeplőnek a Vagisil nevű hüvelykenőcs lesz segítségére a NASCAR-karrierhez.

Ilyesféle kompromisszumot a legtöbb sportoló köt pályafutása alatt legalább egyszer. Nyilván mindenki szívesebben venné egy neves világmárka ajánlatát, minthogy egy gyorsétteremlánc, vagy akár egy bank logójával kelljen pózolnia, de anyagi háttér nélkül legtöbbször nincs tovább, olyankor pedig bármi megteszi. Vicces, vagy vitatható szponzormatricákat így a későbbiekben is szül majd az autósport világa.

Nem rajtunk múlt, hogy nem így alakult, de mi mindent megtettünk azért, hogy itthon is legyen egy extrém módon dizájnolt autó. Mintegy tíz évvel ezelőtt tárgyaltunk a fenti gumióvszeres céggel. Sajnos a legnagyobb magyarországi szabadtéri fesztivált jobb ötletnek tartották, mint a mi ajánlatunkat. Most megmutatjuk, hogy mit hagytak ki. (Szolgálati közlemény: Kedves Durex! Ha egy évtized elteltével esetleg meggondolták volna magukat, könnyen megtalálnak bennünket. Jobbnál jobb ötleteink, és változatos ajánlataink vannak még talonban. ;)) – B.C.


És íme, itt az összes terv: